Régen pedig szerettem. A régen az persze nagyon régen volt, még Senna, Piquet senior, Mansell, Prost, Rosberg stb. stb. idején. Ültem a tv előtt és izgultam ki nyer. Ki és hol tud majd előzni. Mindenhová Camel, JPS és Benetton feliratokat rajzolgattam, bár azt sem tudtam, mik ezek. Szerettem a cirkuszt, no...

Ma már ilyenre esély sincs. Ez nem cirkusz, ez lókaki. Elrajtol a mezőny, két kanyarig van némi izgalom, aztán semmi. Elindul a sínautózás, előzés szinte soha. Aztán a boxban kitaktikázzák az egészet. Nekem ez nem autóverseny.

Évekig ment, hogy Schumacher nyer, aztán végre visszavonult. Lett egy kis új szín (nem Hamiltonra gondolok :-) ), jöttek új pilóták, új világbajnokok, de a lényeg maradt, csak az autók színe más. Idén azt hittem végre lesz valami, elvégre rengeteg technikai változtatás történt, a szekerek teljesen újak. Jött is a semmiből két fehér autó matricák nélkül és az első pár futamon elpáholt mindenkit. Ez az elején még izgalmasnak is tűnt, aztán szépen lassan kiderült, hogy az égvilágon semmi sem változott. Most épp nem a bordó és az ezüst autók köröznek elől, hanem a csupasz fehér és a bikás kék.

ígyhát marad, ami eddig volt. Kéthetente vasárnap a kiadós ebéd után Forma-1 nézés címén a rajt után két körrel már alszom és csak a pezsgőlocsolásra ébredek. Sosem ér meglepetés, általában az nyer, aki elölről indul.

Mitől olyan népszerű ez?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.